Manage your Blog

¡Create your blog now! Easy and Free

Egy pillanat

aniko — 2008-02-06 GTM 1 @ 12:33
Kicsi volt. A magasba nyujtogatta kezecskejet, probalt mindent elerni, megerinteni, megfogni, megismerni.
Kicsi volt. A szellel szalltak szoszke gondor hajfurtjei es a teste ugy izgett mozgott ahogy egy korulbelul ket eves kislanykatol a legelbuvolobb lehet. A labait is csak a tenyernyi rozsaszin topankaja vitte elore. Esetlennek tunhetett lepte, de nem az volt....
Fel akarta fedezni a vilag minden pontjat, batran, felelem nelkul. Mert kozben tudta lathatatlanul vedelem tornyosul kore amig o a maga utjat jarja....
Csodalattal neztem ezt a par percet. S miutan eltunt ez a kisertes elolem, csak a csend maradt es a madarak vidam napsutest koszonto csiripelese, a nagyon korai tavasz friss pezsdito illataval egyutt, melyek kimeletlenul erosebb luktetest adtak a gondolataimnak, miket osztoneim kocsisai korbacsoltak.....
Egy pillanatra megallt az ido.
A biologiai oram elindult.
Anya szeretnek lenni. Igazi. Igazan. Igazi szereto, vigyazo, eletet ado anya.
Ott es abban a pillanatban vegre be mertem ismerni magamnak, hogy nem csak tudatosan, hanem legbelul is megertem ra.

...ambivalens...

aniko — 2008-02-06 GTM -10 @ 00:00

Egyszer volt ami igazan fajt, es faj azota is. Amit igazan magamenak ereztem, hittem. Aminel marcsak masabb lesz, de jobb nem. Es hogy ezt elveszitettem. Akkor eppenhogy revbe ertem, de mielott a kod eloszlott volna hogy latszodhassak, hogy megmutathassam magam igazi valomban a revet elvontattak.....Ugy ereztem magam mint az a viragszal amit eppen akkor szakitanak le mikor a bimbo nyiladozni kezd, es ez a virag csak egyszer nyilik eleteben. Hosszu ido utan lett valaki akinek ugy lattattam volna magam ahogy senki nem lat, minden fatyol vagy alarc es minden nyom nelkul. A tiszta igazi onmagam. Nagy volt a vihar amig odaertem....tul hosszan is tartott talan....vagy a varakozas volt rovid..... Azt mondjak, ha igazan szeret az ember valakit akkor elengedi, de azt senki nem mondja hogy hogy ne legyen nehez. Vannak dolgok amikbe bele kell torodni, van amibe bele is lehet, es van amibe csak megprobalsz...Tudom ez az elet rendje...de akarmelyik is ervenyesul a remeny hal meg utoljara ha a sziv igazan szeret. Es az a sziv mar nem akar dramat, nem akar ekes szavakat. Mert az a sziv mar csak szeretni szeretne, tisztan, onzetlenul, es beket akar es nyugalmat.

A Mai

aniko — 2008-02-05 GTM 1 @ 20:12

When we are happy we are always good, but when we are good we are not always happy.

azaz

Mikor boldogok vagyunk, jók is vagyunk, viszont amikor jók vagyunk, nem mindig vagyunk boldogok.

( Oscar Wilde )

igy kell nem megfulladni

aniko — 2008-02-05 GTM 1 @ 19:52

...artatlanul belepislogsz az egyik kis lyukon a nagyvilagba ahova a neved biggyesztettek es nyilat is tettek oda, nehogy elteveszd, ...csalogato.....es a varva vart hatas sem marad el, hiszen a masik oldarol pedig a vart napocska es baranyfelhok es tuzpiros pipacsok festette mezo tajkepe helyett egy akkorat kop valaki az arcodba hogy akar uszomesterre is szukseged lesz hogy magadhoz terj mire kiuszol alola... en nem ezt vartam....a tobbi lyukat kikerulom es nem nezek bele.....mar nem vagyok kivancsi rajuk.

Csak megjegyzem....minden lyuk egyforma, csak a keret mas, jelen esetben a felirat :-)

Egyebkent...

aniko — 2008-02-05 GTM 1 @ 19:41

Nem mutatkozom be kulon, majd menetkozben megismertek vagy nem....

a szerencses nem :-)

Egyebkent utolag es elore is koszonet azoknak akik elviselnek es tulelnek engem.

Kulon es minden elismeresem azoknak akik meg azt is a szajukra merik venni hogy szeretnek engem. Nem is ertem, hogy csinaljak ezt, de nem kell mindent erteni....

Majd erzem masnem...raerzek...megerzem...osztonok...mozognak...ujjulnak...vezetnek...vezekelnek...

s hogy mindez miert is?

Mert ha nem igy lenne.... szart se erne az egesz.

Venusz - Jupiter

aniko — 2008-02-02 GTM 1 @ 14:55

A ket legfenyesebb bolygo egyuttallasa februar 1-en es a kovetkezo napokban -bar egyre tavolodnak egymastol - is megfigyelheto akar kis amator tavcsovel is! Nagyon szep latvany! Nezzetek meg, erdemes! Masnem a fotokat...

Kozelebb a feketelyukakhoz

aniko — 2008-02-02 GTM 1 @ 14:48

Megint megdobbant a szivem innen a nagy messzesegbol, hogy ujra es ujra bebizonyosodik, hogy a Magyar tudomany az elsok kozott van, de persze lehet hogy el vagyok maradva es mar az Elso :) Szoval oromom oka, hogy magyar csillagaszok fejlesztettek ki egy uj technikat ( VLBI ) amivel a kvazarok konnyebb es hatekonyabb megfigyeleset tudjak vegezni. Ami azert jelentos, mert a kvazarok azaz aktiv galaxismagok energiaforrása a szupernagy tömegű fekete lyukakba a környezetükből befogott anyag. Tehat ezeken a kvazarokon keresztul  "láthatunk be" leginkább a központi, akár több millió vagy milliárd naptömegű fekete lyuk közelébe. Es ez fantasztikus ugras megint a tudomany vilagaban!! Gratula kis magyar tudosaim! Minden elismeresem!

Megujult Meteor

aniko — 2008-02-02 GTM 1 @ 14:40

Lehet kicsit megkesve egy honappal, de orommel olvastam hogy megujult a Meteor csillagaszati evkonyv, meghozza nem kicsit!! Sokkal tobb hasznos informacioval szolgal, amik az olyan kis kezdok szamara is erthetoek es olvasmanyosak lesznek mint jomagam is vagyok. Eltuntek a bonyolult tablazatok, es akinek hianyzik az hasznalja a sajat kis planetarium programjat. Nekem eleg lenne ha olvashatnek a Holmes ustokosrol, es arrol a nagyon vart esemenyrol, hogy a Marsba csapodik a WD5 jelu kisbolygo, ami vegul elmaradt....de 30 ev mulva 18millio kilometerre lesz a Foldtol...

François Villon

aniko — 2008-02-01 GTM 1 @ 11:29

Ballada a senki fiáról

Mint nagy kalap borult reám a kék ég,
és hû barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség
s halálra fáztam rõt kályhák elõtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
s szájam széléig áradt már a sár,
utam mellett a rózsák elpusztultak
s leheletemtõl megfakult a nyár,
csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vállamra süt,
én, ki megjártam mind a hat világot,
megáldva és leköpve mindenütt.

Fagyott mezõkön birkóztam a széllel,
ruhám csupán egy fügefalevél,
mi sem tisztább számomra, mint az éjjel,
mi sem sötétebb nékem, mint a dél.
A matrózkocsmák mélyén felzokogtam,
ahogy a temetõkben nevetek,
enyém csak az, amit a sárba dobtam,
s mindent megöltem, amit szeretek.
Fehér derével lángveres hajamra
s halántékomra már az õsz feküdt,
és így megyek, fütyülve egymagamban,
megáldva és leköpve mindenütt.

A gyõztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom,
s így kergettem az Istent, aki hátrált,
s a jövendõt, amely az otthonom.
A hegytetõkön órákig pihentem
s megbámultam az izzadt kõtörõt,
de a dómok mellett fütyülve mentem
s kinevettem a cifra püspököt:
s ezért csak csók és korbács hullott árva
testemre, mely oly egyformán feküdt
csipkés párnák között és utcasárban,
megáldva és leköpve mindenütt.

S bár nincs borom, hazám, se feleségem
és lábaim között a szél fütyül:
lesz még pénzem és biztosan remélem,
hogy egy nap nékem minden sikerül.
S ha megúntam, hogy aranytálból éljek,
a palotákat megint otthagyom,
hasamért kánkánt járnak már a férgek,
és valahol az õszi avaron,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, Francois Villon, fekve -
megáldva és leköpve mindenütt.

Egyik kedvenc

aniko — 2008-02-01 GTM -1 @ 09:08

Az a kis ember ott belül

Az a kis ember ott belül
ugrál, torz fintort vág, nevet;
fejedben lakik, agyvelőd
az ágya, ablaka szemed.
Ha torkod sírás fojtogatja,
s keserűséged könnybe gyűl,
szemtelen hangján felkacag
az a kis ember ott belül.

Az a kis ember ott belül
tarka zászlókkal integet.
Nem látja más, csak te tudod,
mi van a homlokod megett:
cirkuszporond és arzenál,
Hol minden együvé vegyül,

mert rendet sohasem csinál
az a kis ember ott belül.

Az a kis ember ott belül
szájas demagóg, lázadó.
Te vagy a buta nép neki,
téged uszít és téged óv.
Kigúnyol hagyományt, tekintélyt,
és ha a hallgató bedűl,
kaján szamárfület mutat
az a kis ember ott belül.

Az a kis ember ott belül
élősdid, kis belső tetű,
húsodtól s véred italától
torkiglakott tekintetű.
Megvárja, míg a szív megáll,
a szemgolyón át elrepül,
és egy új testbe költözik
az a kis ember ott belül.

/Kalnoky Laszlo/