Manage your Blog

¡Create your blog now! Easy and Free

Archive: February 2008

Az út pora

aniko 29/02/2008 @ 10:29
Hátamon egy rongyos batyu
Benne minden vagyonom.
Mégsem a súly húzza vállam,
S nem is a nagy unalom. 
 
Messze járok, sarkamban már
Nem taposnak emberek.
Mérföldekre otthonomtól,
Már senki sem integet.
 
Szám sarkában mégis ott ül,
Egy mosolygos kis figura.
Jól tudja hogy mi a dolga
Nem is hall panaszt soha. 
 
Szememben bár út porától
Könny forrású kispatak
De ki szomjas, azt én úgy itatom
Hogy minden csepptől felkacag. 
 
Nadrágszáram sártól nedves,
S cipőm sem a régi már,
De minden nyoma lépteimnek,
Csupa, csupa napsugár. 
 
Es télen mikor fázik szivem,
Nagykabátba öltözök,
Itt ott lyukas, s zsebeimben,
Bár kedvesen, de csend zörög. 
 
S az emlékeim mint csillagok,
Mit mások sosem érnek el.
Csak nekem fénylenek az égen,
S csak bennem égnek el.


/28.02.08. Kucza Aniko/

chocolate

aniko 21/02/2008 @ 15:36

Save the Earth

It's the only planet with chocolate

A lenyeg

aniko 10/02/2008 @ 14:50

Olvasni, figyelni, tanulni a leptekbol, nyomokbok, emlekekbol, ujdonsagokbol sokfele vihetnek a kosza ut soran, de nincs olyan nap vagy perc ami haszontalanna valik, s en ma a zarandoklasom tobbnek erzem, mert megertettem, hogy az indulatok es a szavak mint peldaul az hogy Szeretni es Utalni, nem mas mint a pillanatnyi allapotok meggondolatlan szovivoi. Amikor a sajat korlataidtol nem tudod megfogalmazni magadban a lenyeget.

.

aniko 10/02/2008 @ 13:38

"Az teszi szeppe a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt..."

KO

aniko 09/02/2008 @ 15:55

Csak kapkodtam a fejem korbe...uuu de jo hely ez is... uu dejofej vagy te is.... :) Es lecsuszott ket almaboros froccs, es ket long...long-ajjjlend koktelocska. Is. Aztan mar az is termeszetesnek tunt amikor a pultossal angolul beszelgetek plusz soronkivul rendelek, es egy vadidegen kedves neger sraccal is, aki az ujdonsult haverom szerint kisse budos volt :) En szerencsere nem ereztem. Az SS tisztre emlekezteto kopasz igen szoke szempillakkal megaldott ijeszto kidobofiuval is bajosan megertettem magam, mikor ki be rohangaltunk - amit nem lehet. Es a fenypont a negy uj magyar barat akiknek ezt a fergeteges, felejthetetlen estet is koszonhetem. Es ma folkeltem vidaman.. de mi az a fajo pukli az arcomon??? Hogy kerult az oda?? Huuuuhaaaaa ..... :P :)

......tegnap este. Sajog a labam a tanctol. :-)

Az igazan szegenyek a lelkiszegenyek

aniko 08/02/2008 @ 15:32

Utalom azokat az embereket akikhez kedves, normalis vagy es megis szonelkul atlepnek rajtad mintha nem is lennel....az ilyenek gyavak, lelkiszegenyek es szanalmasak!!!!

Az ilyenektol hiaba varod a valaszt arra hogy "Miert?" Olyan butak hogy meg ok maguk sem tudjak.

Szarnyak

aniko 07/02/2008 @ 11:11

Miert csak a madaraknak es a szep lepkeknek es ugyegyebkent, miert csak az allatoknak van szarnyuk? En is repulni akarok...en is el akarok szallni neha, felroppeni a kis gallyacskamrol mikor ugy erzem eleg, nem maradok tovabb...vagy ha csak mert olyan hivogatoan lengedez a szel hogy lovagolni akarok a hatan, es nagyokat kacagni mint a kisgyermek a hintalovon, vagy ha eppen mert elvezni akarom a suhogasat a sebessegnek amikor kigyozom a levegoben a legorvenyekkel egyutt mint valami szellem.....en is repulni szeretnek....elvezni a teljes szabadsagot. Meglesni mindent magasbol...de nem uralkodni megsem. Leszalni a foldre ...de nem leesni. Megpihenni haztetokon.... de nem megfaradni. Es ujra folszallni a magasba es tova menni messze messze...hogy hianyozzak is majd egyszer.

?

aniko 06/02/2008 @ 17:24
Komment masnak?
Komment magamnak?
I dunno, I don't care!
No comment.

Egy pillanat

aniko 06/02/2008 @ 12:33
Kicsi volt. A magasba nyujtogatta kezecskejet, probalt mindent elerni, megerinteni, megfogni, megismerni.
Kicsi volt. A szellel szalltak szoszke gondor hajfurtjei es a teste ugy izgett mozgott ahogy egy korulbelul ket eves kislanykatol a legelbuvolobb lehet. A labait is csak a tenyernyi rozsaszin topankaja vitte elore. Esetlennek tunhetett lepte, de nem az volt....
Fel akarta fedezni a vilag minden pontjat, batran, felelem nelkul. Mert kozben tudta lathatatlanul vedelem tornyosul kore amig o a maga utjat jarja....
Csodalattal neztem ezt a par percet. S miutan eltunt ez a kisertes elolem, csak a csend maradt es a madarak vidam napsutest koszonto csiripelese, a nagyon korai tavasz friss pezsdito illataval egyutt, melyek kimeletlenul erosebb luktetest adtak a gondolataimnak, miket osztoneim kocsisai korbacsoltak.....
Egy pillanatra megallt az ido.
A biologiai oram elindult.
Anya szeretnek lenni. Igazi. Igazan. Igazi szereto, vigyazo, eletet ado anya.
Ott es abban a pillanatban vegre be mertem ismerni magamnak, hogy nem csak tudatosan, hanem legbelul is megertem ra.

...ambivalens...

aniko 06/02/2008 @ 00:00

Egyszer volt ami igazan fajt, es faj azota is. Amit igazan magamenak ereztem, hittem. Aminel marcsak masabb lesz, de jobb nem. Es hogy ezt elveszitettem. Akkor eppenhogy revbe ertem, de mielott a kod eloszlott volna hogy latszodhassak, hogy megmutathassam magam igazi valomban a revet elvontattak.....Ugy ereztem magam mint az a viragszal amit eppen akkor szakitanak le mikor a bimbo nyiladozni kezd, es ez a virag csak egyszer nyilik eleteben. Hosszu ido utan lett valaki akinek ugy lattattam volna magam ahogy senki nem lat, minden fatyol vagy alarc es minden nyom nelkul. A tiszta igazi onmagam. Nagy volt a vihar amig odaertem....tul hosszan is tartott talan....vagy a varakozas volt rovid..... Azt mondjak, ha igazan szeret az ember valakit akkor elengedi, de azt senki nem mondja hogy hogy ne legyen nehez. Vannak dolgok amikbe bele kell torodni, van amibe bele is lehet, es van amibe csak megprobalsz...Tudom ez az elet rendje...de akarmelyik is ervenyesul a remeny hal meg utoljara ha a sziv igazan szeret. Es az a sziv mar nem akar dramat, nem akar ekes szavakat. Mert az a sziv mar csak szeretni szeretne, tisztan, onzetlenul, es beket akar es nyugalmat.

A Mai

aniko 05/02/2008 @ 20:12

When we are happy we are always good, but when we are good we are not always happy.

azaz

Mikor boldogok vagyunk, jók is vagyunk, viszont amikor jók vagyunk, nem mindig vagyunk boldogok.

( Oscar Wilde )

igy kell nem megfulladni

aniko 05/02/2008 @ 19:52

...artatlanul belepislogsz az egyik kis lyukon a nagyvilagba ahova a neved biggyesztettek es nyilat is tettek oda, nehogy elteveszd, ...csalogato.....es a varva vart hatas sem marad el, hiszen a masik oldarol pedig a vart napocska es baranyfelhok es tuzpiros pipacsok festette mezo tajkepe helyett egy akkorat kop valaki az arcodba hogy akar uszomesterre is szukseged lesz hogy magadhoz terj mire kiuszol alola... en nem ezt vartam....a tobbi lyukat kikerulom es nem nezek bele.....mar nem vagyok kivancsi rajuk.

Csak megjegyzem....minden lyuk egyforma, csak a keret mas, jelen esetben a felirat :-)

Egyebkent...

aniko 05/02/2008 @ 19:41

Nem mutatkozom be kulon, majd menetkozben megismertek vagy nem....

a szerencses nem :-)

Egyebkent utolag es elore is koszonet azoknak akik elviselnek es tulelnek engem.

Kulon es minden elismeresem azoknak akik meg azt is a szajukra merik venni hogy szeretnek engem. Nem is ertem, hogy csinaljak ezt, de nem kell mindent erteni....

Majd erzem masnem...raerzek...megerzem...osztonok...mozognak...ujjulnak...vezetnek...vezekelnek...

s hogy mindez miert is?

Mert ha nem igy lenne.... szart se erne az egesz.

Venusz - Jupiter

aniko 02/02/2008 @ 14:55

A ket legfenyesebb bolygo egyuttallasa februar 1-en es a kovetkezo napokban -bar egyre tavolodnak egymastol - is megfigyelheto akar kis amator tavcsovel is! Nagyon szep latvany! Nezzetek meg, erdemes! Masnem a fotokat...

Kozelebb a feketelyukakhoz

aniko 02/02/2008 @ 14:48

Megint megdobbant a szivem innen a nagy messzesegbol, hogy ujra es ujra bebizonyosodik, hogy a Magyar tudomany az elsok kozott van, de persze lehet hogy el vagyok maradva es mar az Elso :) Szoval oromom oka, hogy magyar csillagaszok fejlesztettek ki egy uj technikat ( VLBI ) amivel a kvazarok konnyebb es hatekonyabb megfigyeleset tudjak vegezni. Ami azert jelentos, mert a kvazarok azaz aktiv galaxismagok energiaforrása a szupernagy tömegű fekete lyukakba a környezetükből befogott anyag. Tehat ezeken a kvazarokon keresztul  "láthatunk be" leginkább a központi, akár több millió vagy milliárd naptömegű fekete lyuk közelébe. Es ez fantasztikus ugras megint a tudomany vilagaban!! Gratula kis magyar tudosaim! Minden elismeresem!

Megujult Meteor

aniko 02/02/2008 @ 14:40

Lehet kicsit megkesve egy honappal, de orommel olvastam hogy megujult a Meteor csillagaszati evkonyv, meghozza nem kicsit!! Sokkal tobb hasznos informacioval szolgal, amik az olyan kis kezdok szamara is erthetoek es olvasmanyosak lesznek mint jomagam is vagyok. Eltuntek a bonyolult tablazatok, es akinek hianyzik az hasznalja a sajat kis planetarium programjat. Nekem eleg lenne ha olvashatnek a Holmes ustokosrol, es arrol a nagyon vart esemenyrol, hogy a Marsba csapodik a WD5 jelu kisbolygo, ami vegul elmaradt....de 30 ev mulva 18millio kilometerre lesz a Foldtol...

François Villon

aniko 01/02/2008 @ 11:29

Ballada a senki fiáról

Mint nagy kalap borult reám a kék ég,
és hû barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség
s halálra fáztam rõt kályhák elõtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
s szájam széléig áradt már a sár,
utam mellett a rózsák elpusztultak
s leheletemtõl megfakult a nyár,
csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vállamra süt,
én, ki megjártam mind a hat világot,
megáldva és leköpve mindenütt.

Fagyott mezõkön birkóztam a széllel,
ruhám csupán egy fügefalevél,
mi sem tisztább számomra, mint az éjjel,
mi sem sötétebb nékem, mint a dél.
A matrózkocsmák mélyén felzokogtam,
ahogy a temetõkben nevetek,
enyém csak az, amit a sárba dobtam,
s mindent megöltem, amit szeretek.
Fehér derével lángveres hajamra
s halántékomra már az õsz feküdt,
és így megyek, fütyülve egymagamban,
megáldva és leköpve mindenütt.

A gyõztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom,
s így kergettem az Istent, aki hátrált,
s a jövendõt, amely az otthonom.
A hegytetõkön órákig pihentem
s megbámultam az izzadt kõtörõt,
de a dómok mellett fütyülve mentem
s kinevettem a cifra püspököt:
s ezért csak csók és korbács hullott árva
testemre, mely oly egyformán feküdt
csipkés párnák között és utcasárban,
megáldva és leköpve mindenütt.

S bár nincs borom, hazám, se feleségem
és lábaim között a szél fütyül:
lesz még pénzem és biztosan remélem,
hogy egy nap nékem minden sikerül.
S ha megúntam, hogy aranytálból éljek,
a palotákat megint otthagyom,
hasamért kánkánt járnak már a férgek,
és valahol az õszi avaron,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, Francois Villon, fekve -
megáldva és leköpve mindenütt.

Egyik kedvenc

aniko 01/02/2008 @ 09:08

Az a kis ember ott belül

Az a kis ember ott belül
ugrál, torz fintort vág, nevet;
fejedben lakik, agyvelőd
az ágya, ablaka szemed.
Ha torkod sírás fojtogatja,
s keserűséged könnybe gyűl,
szemtelen hangján felkacag
az a kis ember ott belül.

Az a kis ember ott belül
tarka zászlókkal integet.
Nem látja más, csak te tudod,
mi van a homlokod megett:
cirkuszporond és arzenál,
Hol minden együvé vegyül,

mert rendet sohasem csinál
az a kis ember ott belül.

Az a kis ember ott belül
szájas demagóg, lázadó.
Te vagy a buta nép neki,
téged uszít és téged óv.
Kigúnyol hagyományt, tekintélyt,
és ha a hallgató bedűl,
kaján szamárfület mutat
az a kis ember ott belül.

Az a kis ember ott belül
élősdid, kis belső tetű,
húsodtól s véred italától
torkiglakott tekintetű.
Megvárja, míg a szív megáll,
a szemgolyón át elrepül,
és egy új testbe költözik
az a kis ember ott belül.

/Kalnoky Laszlo/

 

Az ido...

aniko 01/02/2008 @ 09:02

''Ellophatod valakinek az aranyóráját és visszaadhatod megint. Ellophatod a pénzét és megtérítheted a kárt. Csak egyvalami van, amit nem téríthetsz meg soha. Ez az idő. Ha valakinek ellopod az idejét. Csak az ellopott időt nem lehet megtéríteni soha. A várakozásban eltöltött időt semmi földi hatalom nem hozhatja vissza. Nincs, elveszett, vége. Örökre elveszett.''

/Wass Albert/

Amit tanulni nem lehet...

aniko 01/02/2008 @ 08:24

'' Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt. ''

 /Wass Albert/