Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est.

Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.

Seneca

Feriunt summos fulgure montes - A hegyek legormát sújtja a villám

“Milyen közel állnak egymáshoz: adni – kapni,
ajándékozni – elvenni, tisztelni – megalázni,
odafigyelni – elvárni, elengedni– kényszeríteni,
megbocsátani – haragudni, megbízni – gyanakodni,
együttérezni – közönybe burkolózni, hinni – kételkedni…
 
A választani tudás az igazi tudás. A jó ember ritkán téved.”

 
(Tatiosz)

ha a zene érinteni tudna, akkor ez a szívemet simogatná a te kezeddel....

fly with me

Kékké színezett medúzák lebegnek a távol merengésbe szívó messzeségében. Napsárga a felhők hátterének festett üvegtiszta fénye, s ragyog benne a raj egésze. Ülni egy szikla peremén s nézni hosszasan a festői tájat, megbizsereg bőröm. Talán más lát ilyet? Nem vagyok fáradt... Ébren leszek és rád hagyatkozom. Szép minden. Mert TE jó vagy, és szép a lelked, és széppé teszed a pillanatokat és széppé teszed a világot!

"A szabadságot nem lehet ugyanott megélni, ahol a rabságunkat éltük."

"Uralkodj! De csak saját magadon! S meglásd, majd minden a tiéd akar lenni... "

én

Mindig az a valaki erősíti meg bennem hogy csak magamra számíthatok, akitől legkevésbé várnám.... talán ettől is ilyen hatásos.

A megbocsátás az egyik legszebb dolog a világon. Néha szavak nélkül kell megbocsátani. Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat és a jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit, s jelekkel felelni a jelekre. Felejteni ott, ahol feledésre van szükség, megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra. Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában, intelligens és leleményes. És alázatos is, legfőképpen talán alázatos.